dc.contributor.author |
Kmetty, Zoltán |
|
dc.contributor.author |
Zonda, Tamás |
|
dc.contributor.author |
Tóth, Mónika Ditta |
|
dc.date.accessioned |
2018-06-15T06:55:57Z |
|
dc.date.available |
2018-06-15T06:55:57Z |
|
dc.date.issued |
2014 |
|
dc.identifier.citation |
pagination=317-326;
journalVolume=15;
journalIssueNumber=4;
journalTitle=MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA; |
|
dc.identifier.uri |
http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/5519 |
|
dc.identifier.uri |
doi:10.1556/Mental.15.2014.001 |
|
dc.description.abstract |
Elméleti háttér: Durkheim fogalmazta meg elsőként a társadalmi integráció és az
öngyilkosság közötti összefüggést. Vizsgálatai során azt találta, hogy az az egyén, aki
lazán kötődik a társadalomhoz, nagyobb öngyilkossági kockázatnak van kitéve. A
társadalmi integráció egy sajátos része, aspektusa a közösség nagyobb eseményeiben,
ünnepeiben való részvétel. A társadalomba stabilan integrálódott személy nem csak
elfogadja, hanem gyakorolja is közössége ünnepeit, kiemelt eseményeit, mert egy-egy
ilyen alkalommal is ki tudja nyilvánítani a társadalom iránti elkötelezettségét, a
közösséghez tartozás érzését. Phillips szerint ilyen társadalmi integrációt erősítő
esemény az USA-ban az elnökválasztási időszak. Megfigyelése szerint a választások
éveinek két hónapjában (szeptember–október) az összhalálozási ráta alacsonyabb,
mint a nem választási évek azonos hónapjaiban. Ezt a jelenséget „death-dip effect”-
ként írta le, melyet később több szerző az elnökválasztások előtti időszak alatt
tapasztalható öngyilkossági gyakoriságra is érvényesnek talált. Cél: A parlamenti
választások és az öngyilkossági események számának alakulása közötti összefüggések
vizsgálata magyarországi viszonyok között. Módszer: A szerzők a magyarországi
országgyűlési választások évének három hónapjában az öngyilkossági események
gyakoriságáról kapott adatokat összevetették a nem választási évek megfelelő
hónapjainak adataival. Vizsgálták továbbá a választás napját megelőző és követő
héten, valamint a választás napján történt öngyilkos cselekmények számát. A vizsgálat
során varianciaanalízist (ANOVA), Poisson-modellt és idősoros megközelítést
alkalmaztak. Eredmények: 1. A hazai parlamenti választási napokon az
öngyilkosságok száma magasabb volt, mint a nem választási márciusi–áprilisi–májusi
vasárnapokon, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. 2. Nem jelentkezett az
öngyilkosságok számának változása a választások előtti és utáni hét napjain sem. 3.
Vizsgálatunk szerint nem volt kimutatható az öngyilkossági esetek számának
csökkenése az országgyűlési választások két hónapjában (április–május) a többi, nem
választási év azonos hónapjainak öngyilkossági eseményeivel összevetve sem.
Következtetések: A vizsgálatok azt mutatták, hogy hazai viszonyok között nem
bizonyítható a parlamenti választások társadalmi integrációt fokozó hatása, így a
death-dip jelenség sem volt észlelhető. Figyelemre méltó eredmény ugyanakkor, hogy
a választások vasárnapjain az országos öngyilkosságok számai magasabbak voltak a
nem választási vasárnapokhoz képest, bár a különbség nem volt szignifikáns. |
|
dc.relation.ispartof |
urn:issn:1419-8126 |
|
dc.title |
Az országgyűlési választások hatása az öngyilkosságokra Magyarországon |
|
dc.type |
Journal Article |
|
dc.date.updated |
2018-06-04T11:58:52Z |
|
dc.language.rfc3066 |
hu |
|
dc.identifier.mtmt |
2748353 |
|
dc.contributor.department |
ELTE/TATK/Szoc_Int/Szociológia Tanszék |
|
dc.contributor.department |
SE/AOK/I/Magatartástudományi Intézet |
|
dc.contributor.institution |
Eötvös Loránd Tudományegyetem |
|
dc.contributor.institution |
Semmelweis Egyetem |
|