Az országgyűlési választások hatása az öngyilkosságokra Magyarországon

Abstract

Elméleti háttér: Durkheim fogalmazta meg elsőként a társadalmi integráció és az öngyilkosság közötti összefüggést. Vizsgálatai során azt találta, hogy az az egyén, aki lazán kötődik a társadalomhoz, nagyobb öngyilkossági kockázatnak van kitéve. A társadalmi integráció egy sajátos része, aspektusa a közösség nagyobb eseményeiben, ünnepeiben való részvétel. A társadalomba stabilan integrálódott személy nem csak elfogadja, hanem gyakorolja is közössége ünnepeit, kiemelt eseményeit, mert egy-egy ilyen alkalommal is ki tudja nyilvánítani a társadalom iránti elkötelezettségét, a közösséghez tartozás érzését. Phillips szerint ilyen társadalmi integrációt erősítő esemény az USA-ban az elnökválasztási időszak. Megfigyelése szerint a választások éveinek két hónapjában (szeptember–október) az összhalálozási ráta alacsonyabb, mint a nem választási évek azonos hónapjaiban. Ezt a jelenséget „death-dip effect”- ként írta le, melyet később több szerző az elnökválasztások előtti időszak alatt tapasztalható öngyilkossági gyakoriságra is érvényesnek talált. Cél: A parlamenti választások és az öngyilkossági események számának alakulása közötti összefüg­gések vizsgálata magyarországi viszonyok között. Módszer: A szerzők a magyarországi országgyűlési választások évének három hónapjában az öngyilkossági események gyakoriságáról kapott adatokat összevetették a nem választási évek megfelelő hónapjainak adataival. Vizsgálták továbbá a választás napját megelőző és követő héten, valamint a választás napján történt öngyilkos cselekmények számát. A vizsgálat során varianciaanalízist (ANOVA), Poisson-modellt és idősoros megközelítést alkalmaztak. Eredmények: 1. A hazai parlamenti választási napokon az öngyilkosságok száma magasabb volt, mint a nem választási márciusi–áprilisi–májusi vasárnapokon, de a különbség nem bizonyult szignifikánsnak. 2. Nem jelentkezett az öngyilkosságok számának változása a választások előtti és utáni hét napjain sem. 3. Vizsgálatunk szerint nem volt kimutatható az öngyilkossági esetek számának csökkenése az országgyűlési választások két hónapjában (április–május) a többi, nem választási év azonos hónapjainak öngyilkossági eseményeivel összevetve sem. Következtetések: A vizsgálatok azt mutatták, hogy hazai viszonyok között nem bizonyítható a parlamenti választások társadalmi integrációt fokozó hatása, így a death-dip jelenség sem volt észlelhető. Figyelemre méltó eredmény ugyanakkor, hogy a választások vasárnapjain az országos öngyilkosságok számai magasabbak voltak a nem választási vasárnapokhoz képest, bár a különbség nem volt szignifikáns.