Munka és magánélet egyensúlya az egészségügyi szakdolgozók körében

Abstract

Célkitűzés: A kutatás célja volt megvizsgálni, hogy mennyire tudnak egyensúlyt tartani az egészségügyi szakdolgozók a munkahelyük és magánéletük között. Vizsgálatra került továbbá a szakdolgozók aktuális egészségi állapota, az általános jóllétük, valamint az élettel és munkával való elégedettségük. Vizsgálat módszere: A keresztmetszeti vizsgálat 2024. február 18. és március 10. között történt magyar egészségügyi szakdolgozók körében, egyszerű véletlen mintavételi technikával. Az adatgyűjtés webalapú anonim, önkitöltős kérdőív alkalmazásával történt. Az adatok feldolgozása az SPSS 25.0 statisztikai szoftver segítségével történt χ2-próba alkalmazásával. A szignifikanciahatár p≤0,05 volt. Eredmények: A kérdőívet összesen 224 fő töltötte ki. Átlagéletkoruk 49,99 (±9,49) év volt és 93,8%-uk nő. A munka-család konfliktusvizsgáló skála esetén a válaszadók a „Munkából származó családi konfliktus” alskálában 10,96 (±3,04) átlagpontot értek el, míg a „Családból származó munka konfliktus” alskálában 5,9 (±2,2) átlagpontot. A szakdolgozók átlagosan 3,48-ra értékelték egészségi állapotukat, 59,4%-uknak van krónikus megbetegsége. Következtetés: Az eredmények rámutatnak annak fontosságára, hogy az egészségügyi szervezeteknek foglalkozniuk kell az egészségügyi szakdolgozók munka-magánélet egyensúlyával. A munka és a családi élet összeegyeztethetősége (rugalmas munkarend, részmunkaidős állások) kritikus tényező az új tehetségek vonzásához és megtartásához, valamint a szakképzett munkaerő megtartásához.