dc.contributor.author |
Stréhn Anita, |
|
dc.contributor.author |
Szőnyi, László |
|
dc.contributor.author |
Kriván, Gergely |
|
dc.contributor.author |
Kovács, Lajos |
|
dc.contributor.author |
Reusz, György |
|
dc.contributor.author |
Szabó, Attila |
|
dc.contributor.author |
Rényi, Imre |
|
dc.contributor.author |
Kovács, Gábor |
|
dc.contributor.author |
Dezsőfi, Antal |
|
dc.date.accessioned |
2015-01-15T13:43:02Z |
|
dc.date.available |
2015-01-15T13:43:02Z |
|
dc.date.issued |
2014 |
|
dc.identifier |
84894424947 |
|
dc.identifier.citation |
pagination=313-318;
journalVolume=155;
journalIssueNumber=8;
journalTitle=ORVOSI HETILAP; |
|
dc.identifier.uri |
http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/1020 |
|
dc.identifier.uri |
doi:10.1556/OH.2014.29796 |
|
dc.description.abstract |
Bevezetés: A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség a leggyakoribb szolid szerv- vagy allogén vérképző őssejt-transzplantációt követően kialakuló malignitás gyermekkorban. E széles spektrumú betegség immunszuppresszió talaján jön létre, kialakulásában kiemelkedő jelentőségű az Epstein–Barr-vírus immunsejteket módosító hatása. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a Magyarországon előforduló gyermekkori esetek összefoglaló felmérését. Módszer: A Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikáján gondozott vese-, máj- és tüdőtranszplantált, valamint a Szent László Kórházban kezelt őssejttranszplantált gyermekek képezték a vizsgált betegpopulációt. Hetvennyolc vese-, 109 máj-, 17 tüdő-, illetve 243 allogén őssejttranszplantált gyermek adatait dolgozták fel. Eredmények: 1998 és 2012 között 13 transzplantált gyermeknél alakult ki szövettanilag igazolt poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség. A megbetegedettek közül 8 gyermek esett át szolid szervtranszplantáción, 5 beteg pedig őssejtátültetésen. A 8 szervtranszplantált közül hármat, míg az 5 őssejttranszplantált közül 4 beteget veszítettünk el. A poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség legmagasabb arányban a tüdőtranszplantáltak között alakult ki (17,6%). Következtetések: Az eredmények alátámasztják, hogy a poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség ritka, ám nagyon magas letalitású kórkép. A legfontosabb terápiás lehetőség az immunszuppresszió csökkentésén túl a kemoterápia és a rituximab. A kimenetelt döntően befolyásolja a korán felállított diagnózis, amelynek fontos eszköze a magas kockázatú betegek Epstein–Barr-vírus-szűrése polimeráz láncreakcióval. Orv. Hetil., 2014, 155 (8), 313–318. |
|
dc.relation.ispartof |
urn:issn:0030-6002 |
|
dc.title |
Poszttranszplantációs lymphoproliferativ betegség gyermekkorban |
|
dc.type |
Journal Article |
|
dc.date.updated |
2015-01-13T12:17:54Z |
|
dc.language.rfc3066 |
hu |
|
dc.identifier.mtmt |
2539328 |
|
dc.identifier.wos |
000331388700004 |
|
dc.identifier.pubmed |
24534879 |
|
dc.contributor.department |
SE/AOK/K/II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika |
|
dc.contributor.department |
SE/AOK/K/I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika |
|
dc.contributor.institution |
Semmelweis Egyetem |
|