Rövidbél-szindróma

dc.contributor.author	Kiss Ákos Zoltán
dc.contributor.author	Máttyus, István
dc.contributor.author	Arató, András
dc.contributor.author	Veres, Gábor
dc.date.accessioned	2015-02-24T10:40:50Z
dc.date.available	2015-02-24T10:40:50Z
dc.date.issued	2014
dc.identifier.citation	pagination=343-347; journalVolume=65; journalIssueNumber=5; journalTitle=GYERMEKGYÓGYÁSZAT;
dc.identifier.uri	http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/1165
dc.description.abstract	Rövidbél-szindrómáról akkor beszélünk, ha valamely veleszületett vagy szerzett oknál fogva a vékonybél hossza oly mértékben lerövidül, hogy az malabsorptióhoz vezet. Napjainkban a legtöbb gyermekbeteg a volt koraszülött, nekrotizáló enterocolitist elszenvedett populációból kerül ki. A prognózist a következő tényezők együttese határozza meg: az épen maradt vékonybélszakasz hossza és lokalizációja, a Bauhin-billentyű jelenléte/hiánya, az intestinalis adaptáció hatékonysága és a hosszú távú szövődmények. Utóbbiak közül kiemelendő a korai időszakban a centrális vénás kanült érintő infekciók és occlusiók, a parenteralis tápláláshoz kapcsolódó májbetegség, később a vékonybél kontamináció és a D-laktát-acidosis. A cikk szerzői egy bemutatott eset kapcsán áttekintik a rövidbél-szindróma jellegzetességeit és a típusos szövődményeket, kitérve a terápiás lehetőségekre is.
dc.relation.ispartof	urn:issn:0017-5900
dc.title	Rövidbél-szindróma
dc.type	Journal Article
dc.date.updated	2015-01-21T10:07:32Z
dc.language.rfc3066	hu
dc.identifier.mtmt	2772655
dc.contributor.department	SE/AOK/K/I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika
dc.contributor.institution	Semmelweis Egyetem