A menstruációs higiéné ismeretének hiányából adódó leggyakoribb nőgyógyászati fertőzések a fiatalkorú lányok körében

Abstract

Bevezetés: Az egészséges életmód fenntartásához nem csak rendszeres testmozgásra, megfelelő minőségű táplálkozásra van szükségünk, hanem elengedhetetlen részét képezi a személyi- azon belül is az intim- és menstruációs higiéné. A régi időkben számtalan előítélet született arra vonatkozóan, hogy szabad-e, lehet-e vagy kell-e a menstruáció megléte alatt tisztálkodni? Mára már teljesen egyértelművé vált, hogy a menzesz ideje alatt igenis kell akár naponta többször is mosakodni, valamint az ilyenkor keletkezett váladék felfogásáról is gondoskodni kell. A menstruáció egy teljesen természetes, élettani folyamat, mely a női szervezet hormonális változásaira adott egyik válasznak tekinthető, amely a reproduktív korban lévő nők esetén havi rendszerességgel ismétlődik. Célkitűzés: Kutatásunk célja a menstruációs higiéné ismeretének, hiányosságának feltérképezése a fiatalkorú lányok körében, illetve az ebből adódó leggyakrabban előforduló nőgyógyászati fertőzések előfordulási gyakoriságának vizsgálata. Kutatásunk során vizsgáltuk azt is, hogy az egyes nőgyógyászati fertőzések és a nem megfelelő menstruációs higiéné között van-e valamilyen összefüggés. Módszer: Kutatásunkat saját szerkesztésű önkitöltős kérdőív formájában készítettük, mely 21 zárt kérdést tartalmazott. A kérdőív általános- és középiskolában lett kitöltve a 12 és 17 éves lányok körében. A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim volt. Eredmény: A fiatalkorú lányok nem ismerik a menstruációs higiéné legfontosabb alapszabályait, hogy kell-e és hogyan a menstruáció alatt tisztálkodni, hány óránként szükséges betétet/tampont cserélni, vagy, hogy uszodába járhatnak-e menstruáció megléte alatt. Többségük nem tudja, hogy mit jelent a nőgyógyászati fertőzés fogalma, és ez milyen következményekkel jár. Következtetés: Kutatásunk során azt tapasztaltuk, hogy a fiatalkorú lányok többsége kevés információval rendelkezik a menstruációs higiénével, a nőgyógyászati fertőző betegségek terjedésével kapcsolatban. Ebből adódóan úgy gondoljuk, hogy az egészségnevelés területén vannak olyan témák, amelyekre jobban oda kell figyelni, több időt kell rá szentelni. Azt azonban nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a higiéné ismeretének hiányossága miatt alakulnának ki a kutatás alapját képező nőgyógyászati kórképek. Javaslatok: Úgy gondoljuk, hogy a fiataloknak szükségük van arra, hogy kompetens szakembertől megfelelő és korrekt tájékoztatást, ismeretet kapjanak a "nehéz napok"-ra vonatkozóan. Ehhez tud szakmai tudásával, akár új módszerek bevezetésével is a védőnő és a szülésznő hozzájárulni. Tudomásunk szerint ebben a témában kutatás Magyarországon eddig nem történt.