Egyszerű nézet

dc.contributor.author Sándor, Piroska
dc.contributor.author Szakadát S
dc.contributor.author Bódizs, Róbert
dc.date.accessioned 2018-06-15T10:26:17Z
dc.date.available 2018-06-15T10:26:17Z
dc.date.issued 2016
dc.identifier.citation pagination=167-190; journalVolume=17; journalIssueNumber=2; journalTitle=MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA;
dc.identifier.uri http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/5486
dc.identifier.uri doi:10.1556/0406.17.2016.2.5
dc.description.abstract Elméleti háttér Annak ellenére, hogy számos kutatás világít rá a REM alvás neurális fejl?désben betöltött szerepére, a fejl?déstani álomkutatás mindmáig elhanyagolt terület a feln?ttkori álmodás vizsgálatához képest. Feln?tt adatok bizonyítják, hogy a REM alvás és az álmodás fontos szerepet tölt be az emocionális élményfeldolgozásban, érzelmi emlékek konszolidációjában és a negatív ingerekre adott érzelmi reakciók szabályozásában. Az egyik legismertebb elmélet, amely álmodás egyik funkcióját az érzelmi regulációban látja, a Levin és Nielsen?féle neurokognitív álomelmélet. Ezek az álomelméletek azonban nem jelennek meg fejl?déstani kontextusban. Célok Célunk a neurokognitív álomelmélet tesztelése az éber érzelemszabályozás, valamint érzelmi?viselkedéses problémák és a gyerekálmok érzelmi aspektusai közötti kapcsolatok feltárása által. Módszer 40 4 és 8 év közötti gyerek 349 álmát gy?jtöttük és elemeztük. Az álmok érzelmi aspektusainak (álombeli érzelmek, érzelmi álommin?ség, az álmok hatása a nappali hangulatra) feltárásához a gyerekek saját értékeléseire támaszkodtunk. Az éber érzelmi feldolgozást az Érzelmi Stroop teszt gyerek változatával mértük, a viselkedéses?érzelmi problémák mértékét pedig a szül? által kitöltött Képességek és Nehézségek Kérd?ív (SDQ) magyar változatával. Eredmények A negatív álomérzelmek és az álmok nappali hangulatra gyakorolt hatása összefügg az SDQ-val mért érzelmi megküzdési nehézségekkel (τ = 0,25, p = 0,031; τ = 0,24, p = 0,041). Valamint a több érzelmi problémát mutató gyerekek több álomról számoltak be (τ = 0,32, p = 0,004). Nem várt módon az álomérzelmek nem mutattak kapcsolatot az érzelmi fejl?dés éber tesztjeivel. Konklúzió Az eredmények alátámasztják azokat a pszichológiai álom-modelleket, amelyek az álmodásnak különleges szerepet tulajdonítanak az érzelemszabályozásban és részben igazolják a Nielsen és Levin-féle neurokognitív elméletet fejl?déstani kontextusban. További kutatások szükségesek azonban annak feltárására, hogy pontosan hogyan függ össze a nappali érzelmi m?ködés a REM alvással és álmodással gyerekeknél, különös tekintettel a fejl?dési aspektusokra.
dc.relation.ispartof urn:issn:1419-8126
dc.title Emotion regulation as reflected in children’s dreams – a developmental test of the neurocognitive dream theory
dc.type Journal Article
dc.date.updated 2018-05-29T10:41:34Z
dc.language.rfc3066 en
dc.identifier.mtmt 3089228
dc.contributor.department SE/AOK/I/Magatartástudományi Intézet
dc.contributor.department PPKE/BTK/PszichI/Általános Lélektan Tanszék (PPKE)
dc.contributor.institution Semmelweis Egyetem
dc.contributor.institution Pázmány Péter Katolikus Egyetem


Kapcsolódó fájlok:

A fájl jelenleg csak egyetemi IP címről érhető el.

Megtekintés/Megnyitás

Ez a rekord az alábbi gyűjteményekben szerepel:

Egyszerű nézet