dc.contributor.author |
Sándor, Piroska |
|
dc.contributor.author |
Szakadát S |
|
dc.contributor.author |
Bódizs, Róbert |
|
dc.date.accessioned |
2018-06-15T10:26:17Z |
|
dc.date.available |
2018-06-15T10:26:17Z |
|
dc.date.issued |
2016 |
|
dc.identifier.citation |
pagination=167-190;
journalVolume=17;
journalIssueNumber=2;
journalTitle=MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PSZICHOSZOMATIKA; |
|
dc.identifier.uri |
http://repo.lib.semmelweis.hu//handle/123456789/5486 |
|
dc.identifier.uri |
doi:10.1556/0406.17.2016.2.5 |
|
dc.description.abstract |
Elméleti háttér Annak ellenére, hogy számos kutatás világít rá a REM alvás neurális fejl?désben betöltött szerepére, a fejl?déstani álomkutatás mindmáig elhanyagolt terület a feln?ttkori álmodás vizsgálatához képest. Feln?tt adatok bizonyítják, hogy a REM alvás és az álmodás fontos szerepet tölt be az emocionális élményfeldolgozásban, érzelmi emlékek konszolidációjában és a negatív ingerekre adott érzelmi reakciók szabályozásában. Az egyik legismertebb elmélet, amely álmodás egyik funkcióját az érzelmi regulációban látja, a Levin és Nielsen?féle neurokognitív álomelmélet. Ezek az álomelméletek azonban nem jelennek meg fejl?déstani kontextusban. Célok Célunk a neurokognitív álomelmélet tesztelése az éber érzelemszabályozás, valamint érzelmi?viselkedéses problémák és a gyerekálmok érzelmi aspektusai közötti kapcsolatok feltárása által. Módszer 40 4 és 8 év közötti gyerek 349 álmát gy?jtöttük és elemeztük. Az álmok érzelmi aspektusainak (álombeli érzelmek, érzelmi álommin?ség, az álmok hatása a nappali hangulatra) feltárásához a gyerekek saját értékeléseire támaszkodtunk. Az éber érzelmi feldolgozást az Érzelmi Stroop teszt gyerek változatával mértük, a viselkedéses?érzelmi problémák mértékét pedig a szül? által kitöltött Képességek és Nehézségek Kérd?ív (SDQ) magyar változatával. Eredmények A negatív álomérzelmek és az álmok nappali hangulatra gyakorolt hatása összefügg az SDQ-val mért érzelmi megküzdési nehézségekkel (τ = 0,25, p = 0,031; τ = 0,24, p = 0,041). Valamint a több érzelmi problémát mutató gyerekek több álomról számoltak be (τ = 0,32, p = 0,004). Nem várt módon az álomérzelmek nem mutattak kapcsolatot az érzelmi fejl?dés éber tesztjeivel. Konklúzió Az eredmények alátámasztják azokat a pszichológiai álom-modelleket, amelyek az álmodásnak különleges szerepet tulajdonítanak az érzelemszabályozásban és részben igazolják a Nielsen és Levin-féle neurokognitív elméletet fejl?déstani kontextusban. További kutatások szükségesek azonban annak feltárására, hogy pontosan hogyan függ össze a nappali érzelmi m?ködés a REM alvással és álmodással gyerekeknél, különös tekintettel a fejl?dési aspektusokra. |
|
dc.relation.ispartof |
urn:issn:1419-8126 |
|
dc.title |
Emotion regulation as reflected in children’s dreams – a developmental test of the neurocognitive dream theory |
|
dc.type |
Journal Article |
|
dc.date.updated |
2018-05-29T10:41:34Z |
|
dc.language.rfc3066 |
en |
|
dc.identifier.mtmt |
3089228 |
|
dc.contributor.department |
SE/AOK/I/Magatartástudományi Intézet |
|
dc.contributor.department |
PPKE/BTK/PszichI/Általános Lélektan Tanszék (PPKE) |
|
dc.contributor.institution |
Semmelweis Egyetem |
|
dc.contributor.institution |
Pázmány Péter Katolikus Egyetem |
|